Hogy lehet egy háromgyerekes anyukából repüléstájékoztató? Sós Nóra elmondta, ő hogyan csinálta

Hogyan szerez egy háromgyerekes angol tanár pilótajogosítványt, és kerül a Debreceni Nemzetközi Repülőtér tornyába? Sós Nóra repüléstájékoztatóval beszélgettünk, mi vezette a Debreceni Egyetem Nyelvvizsga Központjából a felhők fölé.

Kosztin Éva

Sós Nóra repüléstájékoztató a Debreceni Nemzetközi Repülőtér tornyában

Forrás: Czinege Melinda

– 2015-ben elmentünk egy családi nyaralásra Törökországba, akkor ültem először repülőn. Annyira megérintett, hogy a leszállásnál már tudtam, innentől kezdve ez az életem része lesz. Éreztem, hogy nem elég ebből annyi, hogy öt évente elmegyünk valahova nyaralni, hogy nem tudok enélkül élni – idézte fel a kezdeteket Sós Nóra repüléstájékoztató. Megjegyezte, az érzéssel együtt adódott is rögtön a kérdés: hogyan lehet ezt kivitelezni háromgyerekes anyukaként két közalkalmazotti fizetésből?

repüléstájékoztató, sós nóra, debreceni repülőtér — Sós Nóra repüléstájékoztató ma már több vonalon keresztül tartja a kapcsolatot a repülésben érintett szervekkel
Forrás: Czinege Melinda

Alighanem mindenkinek van fogalma róla, hogy több millió forintba kerül egy pilótajogsi megszerzése. Én akkor angoltanárként dolgoztam, és a férjem is pedagógus, de tudtam, hogy valami módot kell találni, hogy a repülés része legyen az éltemnek. Egy év telt el vágyakozással. Ahogyan Leonardo da Vinci mondta, »ha egyszer megízlelted a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy szemed az eget fürkészi, mert ott voltál fent, és oda vágysz vissza«. Pontosan ezt éreztem, egyfolytában a repülőket néztem az égen, hogy vajon milyen típusúak lehetnek, bújtam mindenféle repülős honlapot és újságot

– emlékezett vissza azokra az időkre, amikor még csak álom volt számára a repülés.

Vitorlázórepülés közben olyan, mintha madár lenne az ember

A megváltást végül egy véletlen találkozás hozta el, már ha hiszünk egyáltalán a véletlenekben. – Találkoztam egy első tisztként dolgozó pilótával, aki mint a messiás, úgy jelent meg előttem. Örültem, hogy valaki végre megérti a szenvedélyemet, neki öntöttem ki a szívemet, hogy minden vágyam, hogy repüljek, de nem tudom, hogyan induljak el. Ő javasolta, hogy kezdjem vitorlázórepüléssel, mert az egy anyagilag sokkal kivitelezhetőbb módja a repülésnek, miközben az érzés ugyanolyan, sőt, talán még jobb. Azt mondta, Hajdúszoboszlón van oktatás, próbáljam meg, és ha úgy jövök le az első alkalommal, hogy ugyanabban a gatyában haza tudok menni, amiben jöttem, akkor szerinte ez lesz az én utam. Egy héten belül már ott voltam kipróbálni és csodálatos érzés volt – osztotta meg velünk, hogy jutott a vitorlázórepülés közelébe. Hozzátette, a vitorlázásban az fogta meg, hogy olyan, mintha egy madár lenne olyankor, csendben siklik, nincsen motorzaj, és lenyűgöző a látvány, ami elé tárul a magasból.

Kettő perc után már arról kérdeztem az oktatót, aki mögöttem ült, hogy lehet tanfolyamra jelentkezni, mert szeretnék rendszeresen ide járni repülni. Mindeközben a család lent abban reménykedett, hogy ó, csak eljön ide egyszer, aztán ez is ki lesz pipálva és végre megnyugszik. Nem így lett, de a férjem támogató volt, névnapi ajándékba azt kaptam tőle, hogy kifizette a repülőorvosi alkalmassági árát, ami az első lépés volt, hogy tanulhassak. Három évig vitorláztam, a C vizsgáig jutottam el, ami többek között azt jelenti, hogy legalább tíz percet fent tudok maradni vitorlázórepülővel. A következő lépés további időtartam alapú feladatok lettek volna, például harminc percig a levegőben maradni, de az oktatóm nem tudott vállalni. Ekkor jutottam el oda, hogy a repülést szeretném még egy szinttel tovább vinni, hogy ne csak a hobbim legyen, hanem legyen ezzel kapcsolatos a munkám. Megint nem tudtam, hogyan, de a vágy megfogalmazódott bennem

– mondta.

Hobbiból munka

Elsőként jött az ötlet, hogy legyen légiutas kísérő, jelentkezett is az egyik légitársaságnál, de nem vették fel, így másban kellett gondolkoznia – szerencséjére éppen akkor hirdetett meg Debrecenben a Pharmaflight nevű repülőiskola egy oktatási koordinátori állást. – Azért jelentkeztem, hogy közelebb kerüljek a tűzhöz, repülésről volt szó, pilótákat képeztek pilóták, nagyon vonzott. Ott dolgoztam egy évig, és a cég felajánlotta, hogy csinálhatok náluk egy kisgépes pilóta szakszolgálati engedélyt, hiszen az nekik is jó, ha minél több a hozzáértő munkatárs. Azonnal kaptam a lehetőségen, az elméleti vizsgát egy fél év alatt letettem. Ezután jött a gyakorlat, a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren kezdtem el tanulni egy Cessna 152-es kétszemélyes kisgéppel. Közben a céggel megszűnt a kapcsolatom a Covid miatt, a képzést már Budaörsön fejeztem be. Ott álltam végül a kezemben a szakszolgálati engedéllyel és semmi munkával – mégis hogyan tovább? – tette fel a kérdést.

A véletlen ismét a segítségére sietett, pont akkor elment egy dolgozó a repülőtéri toronyból és az oktatók őt ajánlották be helyette.

Szívesen fogadták a jelentkezésemet, mert nem sokan szaladgálnak Debrecenben olyanok, akiknek van pilóta szakszolgálati engedélye és beszélnek angolul, mindkettő elengedhetetlen a szakmában. Ez egy olyan munkakör, ami valakinek vagy megy, vagy nem. Első lépésként Nyíregyházára kellett mennem, ahol csak kisgépek vannak, hogy kipróbáljuk, nekem megy-e. Elsőként azt kellett megtanulni, mit csinál egy repüléstájékoztató, mit mondanak a gépek, mit kell azokra reagálni. Egész jól ment, másfél hónap után le is vizsgáztam a kisgépes forgalomból, utána jött a debreceni átképzés. Itt nagy gépek is vannak, sokszor egy időben a kisgépekkel, komplexebb a forgalom. Fél év után, 2021 decemberében vizsgáztam le, azóta itt dolgozom

– mondta.

A repüléstájékoztató hétköznapjai

Hétköznaponként 8 és 16 óra között dolgozik, nagyobb forgalom esetén 18 óráig is bent marad a toronyban. Monitorokon figyeli a légi forgalmat, és több vonalon tartja a kapcsolatot a pilótákkal, a repülőtér munkatársaival, valamint a körzeti repüléstájékoztató szolgálattal és az irányítással – Repüléstájékoztatóként mindenképpen tudnom kell, hogy mi történik a mikrofon túlsó végén, hogy ne zavarjam olyankor a pilótát, amikor ezer dologgal foglalkozik éppen. Pilóta fejjel kell gondolkozni, hogy a fedélzeten mikor és mi a hasznos információ. Ez egy nem irányított repülőtér, kevés ilyen van a világon, mi csak tájékoztatást adunk a toronyban a forgalomról. Folyamatosan rögzítjük a forgalmat, hogy melyik gép mikor szállt fel, és mikor szállt le. Ez azért is fontos, mert például a múltkor, amikor lezuhant egy gép Hajdúhadházon, akkor felhívtak, hogy megvan-e minden kisgép, amit vártunk. Figyelemmel követjük azt is, hogy melyik légtér aktív, erről tájékoztatjuk a pilótákat. Ha nagy gép érkezik, szabaddá kell tenni a légteret a biztonságos manőverezés érdekében, ilyenkor szükség esetén a kisebb gépeket kiküldjük Ebesre, Józsára vagy Hopira, azaz Hosszúpályi fölé.

Tájékoztatóként az a legnehezebb, amikor minden egyszerre történik, ilyenkor priorizálni kell. A legfontosabb az a rádió, amelyiken a repülőkkel beszélünk. Van egy belső rádiónk, illetve egy koordinációra használt és egy városi telefonvonalunk is, utóbbin előfordult már, hogy valaki azzal hívott fel minket, hogy halló, ez itt a Best Fm rádió? Gyakran keresnek minket építkezésekről is, hogy megérdeklődjék, mi a szélirány, és drónozásnál is rá szoktak kérdezni, hogy tiszta-e a levegő

– részletezte munkakörének sajátosságait. Annak a monitornak a működését is elmagyarázta, amin a szélerősséggel, látásviszonyokkal, felhőzettel, hőmérséklettel és légnyomással kapcsolatos információk látszanak – avatatlan szemeknek nehezen értelmezhető formátumban. Rákérdeztünk, azonnal ráérzett-e erre a speciális nyelvezetre, amire azt válaszolta, hogy az első héten azért rendesen leizzadt, amikor a nagy gépekkel kommunikált.

Mint megtudtuk, közben a repülés megmaradt hobbinak is, 6-8 hetente megy Budaörsre vonattal, ahol egy hangárból többféle típusú repülőgépet lehet bérelni, bár ő maradt a Cessna 152-es típusnál.

Egy óra nagyjából 40-50 ezer forintba kerül. Mindig az a cél, hogy egy adott útvonalat lerepüljek, amit előtte a volt oktatómmal tervezünk meg, aki biztonsági okokból velem szokott repülni. Nem szokott segíteni, de jó, ha ott van, és a végén mindig megbeszéljük, hogyan ment. Van olyan alkalom, amikor a leszállásokat gyakoroljuk, van, amikor a navigáció gyakorlása a cél, hogy például megtaláljak egy pici falut a sok között. Tájékozódási szempontból az a legnehezebb, amikor csak sík terep van és nincsenek települések, ott nincs mihez viszonyítani. Olyankor csak a mágneses iránytűre hagyatkozhatok, és ha már 5 fokkal eltérek az iránytól, nem azt fogom látni, mint amit elterveztem

– világított rá a nehézségekre. Hozzátette, a pilóta jogsiért utólag is meg kell dolgozni, kisgépeknél két évre adják ki a szakszolgálat engedélyt, és a második évben legalább 12 órát kell repülni; ha ez nincsen meg, akkor pedig hatóságilag kirendelt vizsgáztatóval kell vizsgázni.

Jogosítványt, forgalmi engedélyt kérek!

Hajózó személyzeti szakszolgálati engedély – egyébként ez a pilótajogosítvány hivatalos neve, és nem az egyetlen példa rá, hogy a repülés számos kifejezést vett át a vízi közlekedésből. – A távolság mérésére a tengeri mérföldet használják, illetve a sebességet csomókban mérik, ami tengeri mérföld per órát jelent. A repülőknél is csakúgy, mint a hajóknál nem a jármű jobb és bal oldaláról beszélünk, hanem port side-ról (azaz a kikötő felőli oldalról, ami a hajóval szemben állva a jobb oldal), valamint starboard side-ról (a csillagok felőli oldalról). A repülőgépekre is általában a port side felől van beszállás. A hajók és a repülők navigációs fényei is nagyon hasonlóak, jobb oldalon zöld, bal oldalon piros. Az olyan nyelvekben, ahol vannak nyelvtani nemek, a hajók és a repülők egyaránt nőneműek. A beosztásokban is sok az azonosság, a repülő parancsnokát is kapitánynak nevezik, az utána a rangsorban következő tisztet első tisztnek, ami szintén a hajózásból jön, ráadásul a rangjelzéseik is hasonlóak; a kapitánynak négy csík, az első tisztnek három – elemezte Sós Nóra, aki le sem tagadhatná, hogy nyelvtanár.

A másik papír, amivel rendelkezik, az a repüléstájékoztató tiszt szakszolgálati engedély, ez kell ahhoz, hogy a repülőtéren a toronyban dolgozzon. Csakúgy, mint a gépjárművezetői engedélynél, ezek a jogosítványok is csak orvosi alkalmasságival együtt érvényesek. Repülőorvosi minősítést kell szerezni, amiből van egyes, kettes és hármas osztályú. Mint megtudtuk, az egyes osztályú a közforgalmi pilótáknak kell, a kettes a kisgépes pilótáknak, azaz a hobbi pilótáknak, a hármas pedig a légi forgalmi irányítóknak és repüléstájékoztatóknak. Az orvosit évente kell újítani, és repülőorvos végzi. Többnyire általános orvosi vizsgálatokból áll, van vérvétel, vizeletvizsgálat, EKG. Azt is megnézik, van-e bármilyen kizáró ok, mint például a színtévesztés.

Azt mondják, válassz olyan hivatást, amit szeretsz és soha nem kell dolgoznod – én ezt érzem, öröm bejönni minden nap

– összegezte.