Hazai vagy külföldi, piac vagy multi?

15:45: Nagy tömegben forgalmazva olcsóbb lehet az áru

Az éppen aktuális zöldségfélék és gyümölcsök árát sok tényező befolyásolja a hagyományos kistermelői piacon és a bevásárló központokban egyaránt. A szamócánál maradva például ha egy kistermelő a korábban érő területekről szerzi be az árut, akkor arra rájön a szállítás költsége, ami nagyobb tételnél jobban eloszlik, vagyis előnyösebb helyzetbe kerül, aki nagyobb tömegben vásárol és forgalmaz. Ez is megjelenhet a multik polcain – utal az áralakítás összetettségére Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke.

Meglátása szerint a bevásárló központok kínálatában kedvező a változás, hogy egyre több benne a hazai termék, természetesen a szezonális ingadozásokkal. A helyi értékesítésben nagy felfutást nem vár, de növekedést mindenképpen, mert a helyi termékek iránti kereslet is erősödik. A vevők jelentős körének fontos a személyes kapcsolat, a bizalom, amikor a termelő a nevével és az arcával is garantálja, hogy terméke egészséges, jó minőségű. A helyi kistermelők versenyképességét az árképzéssel szemben inkább a bizalmi viszony erősítése határozhatja meg, mert a fogyasztók egyre igényesebbek. Az önköltség egy másik kérdés, hiszen ahány termelő, annyiféleképpen alakulhat. A hagyományos piacra járó vevőkört úgy lehet megtartani, bővíteni, hogy a növény- és élelmezésegészségügyi előírásokon túl nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészség, a minőség garantálására.

14:10: Legalábbis ha az nem kerül jelentősen többe – állapította meg felmérésében a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács.

Piaci zöldségek

Magyar JánosnéBúza téri standján egymás mellett sorakoznak a zöldségek: saláta, retek, paprika, paradicsom. Vevő nem sok van, de így legalább nyugodtan el tudja sorolni sérelmeit.

– Bár nem éri meg, de nincs mese: kijárunk ide a hét szinte minden napján, de a forgalom csak nem akar nőni: az embereknek átalában kevés a pénzük, ezért keresik az olcsóbb gyümölcsöket és általában az olcsóbb árakat. Önköltségi áron alul egyszerűen nem tudom eladni a terményeimet, mert már a mostani ár is veszteséges – fűzi hozzá. A kistermelői tapasztalat mondja belőle, hogy a vevő kényelmes, inkább a félkész termékeket veszi meg, nem mindenki látogat el a piacra a friss zöldségért, gyümölcsért.

– A nagybanira még kimegyek, mert ott legalább egy ládával egyszerre elviszik a zöldséget. Ha nem, viszem haza és odaadom a jószágnak. Pedig minden portékám „tiszta”: az előírt vegyszerrel permetezünk, kesztyűvel nyúlok a termékekhez, ügyelek a gyümölcsök minőségre, ezzel szemben a hipermarketekbe ömlesztve megy az áru, ráadásul veszik is, de itt még ötven forintért sem kell az újhagyma. Magyar Jánosné keserűen összegez: nem sokan veszik az ellenőrzött, jó minőségű zöldségeket, gyümölcsöket, amelyben – ha nem is látszik – rengeteg munkája van a termelőnek.

– Szamócát is árusítani fogunk, de már előre félek tőle: kevés a remény, hogy az összeset el fogom tudni adni – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek:

• Lélektani határ felé tart a csirkehús ára
  A kiélezett verseny miatt sokan hagynak fel a baromfitenyésztéssel. A termelésvisszafogás miatti relatív hiány következtében meglóduló sertés tőkehús árakkal ugyanis együtt mozog a baromfié is.   

• Postaládánkból: Azonos eséllyel
  Lehet, hogy sokan felkapják a fejüket levelemet olvasva. Én jogosnak tartom, hogy a következőkben az őstermelőknek is nyugtát kell adni. Menjen ki valaki Nyíregyházán a Búza téri piacra!

• Alma, tej, krumpli – csapnivaló minőség
  Mindig a piacon vásárolom meg a családom számára szükséges zöldséget, gyümölcsöt, ezzel is a magyar mezőgazdaságot támogatva. Ám nem értem: mit keres az ízetlen-bűztelen kínai fokhagyma az őstermelő néninél?!

- Varró Zsolt, Nyéki Zsolt -